A hőség hatására az idei nyár legmagasabb szintjére emelkedett a héten a hazai áramfogyasztás, a most elért értékek ugyanakkor jelentősen elmaradnak a korábbi évek hasonló adataitól. A jövő hét első felében akár ismét megdőlhet a csúcs az újabb hőhullám megérkezésével.
Megjelent múlt szombaton a Paks II.-vel kapcsolatban egy új orosz kormányrendelet, amelyből az derült ki, hogy három pénzügyi tételre halasztott fizetést kapott Magyarország Oroszországtól az új atomerőművel összefüggő hitelkeret kapcsán. A Portfolio információi szerint a Paks II.-vel kapcsolatos finanszírozási szerződés módosítása a napokban a Magyar Közlönyben is megjelenik majd, és az itthoni publikáláshoz képest 30 napunk lesz egyben rendezni ezeket a tételeket egy új orosz intézmény felé, hiszen a hitelt eddig folyósító orosz állami bank nyugati szankciók hatálya alatt áll. A finanszírozási szerződésben ezek mellett számos egyéb kisebb-nagyobb technikai módosítás is történt, amelyek egyrészt egyszerűsítették a projekt finanszírozási-elszámolási keretrendszerét, másrészt beépítettek olyan elemeket is, amelyek az esetleges további nyugati szankciókra igyekeznek felkészülni.
Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
Miután ma reggel a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, tárgyalt Budapesten Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Paks II. projekt kapcsán, utóbbi egy rövid Facebook-videóban fontos információkat árult el az építkezés várható további lépéseiről.
A tavaly kirobbant háború apropóján energiaválság bontakozott ki a kontinensen, a megugró olaj-és gázárkörnyezet szinte minden iparág és szegmens életét megnehezítette - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaipari vállalatok természetesen hatalmasat profitáltak a kialakult helyzetből, Magyarországon a Mol soha nem látott rekordprofitot ért el, ami után busásan meg is jutalmazta a befektetőket egy két számjegyű osztalékhozammal. Az elmúlt hetekben kijött a többi, tőzsdén nem jegyzett hazai energetikai vállalat éves beszámolója is - a legnagyobb szereplők bevétel-és profitalakulását megnézve talán még pontosabb képet kapunk arról, hogy mi is történt a hazai energiaszektorral 2022-ben.
A naperőművek kapcsán születő rekordok többnyire a hazai kapacitás és a napenergia-termelés gyors bővüléséről szólnak, amelyek nem csak a klímacélok, de az ország energiafüggetlenedése szempontjából is pozitív fejlemények. Ez a növekedés ugyanakkor a napelemek ingadozó, bizonyos fokig kiszámíthatatlan termelése miatt növekvő kihívást is jelent az elosztóhálózatok és az egész villamosenergia-rendszer számára. Ezt jelzi, hogy március 13-án és 25-én rekord mértékű, 1000 MW-ot meghaladó leszabályozási igény keletkezett a rendszerben, vagyis - elsősorban a hazai naperőművek előre jelzettnél magasabb termelése miatt - ilyen mértékben kellett csökkenteni az egyéb források hozzájárulását az ellátáshoz a rendszeregyensúly és ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
„Az Európai Bizottságtól tegnap megkaptuk a zöld lámpát, az Európai Bizottság tehát jóváhagyta az új paksi blokkok építéséről szóló szerződések módosítását mind a kivitelezési, mind pedig a pénzügyi szerződés módosítását, ezáltal lehetővé válik a paksi beruházás jelentős felgyorsítása” – jelentette be csütörtökön reggel Szijjártó Péter.
Közel 200 MW-tal bővült a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége az elmúlt hónap során, így az összesített fotovoltaikus (pv) kapacitás már meghaladja a 4762 MW-ot. Ha a jelenlegi tempó fennmaradna, akkor a naperőmű-kapacitás június elejére megközelítené az 5000 MW-ot, év végére pedig meghaladná a 6000 MW-ot, és belátható közelségbe kerülne az aktuális Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 6500 MW-os célt.
Többször is megdőlt a napenergia-termelési rekord Magyarországon az elmúlt napokban, ezzel összefüggően a megújuló/tiszta források aránya és az országos áramexport nagysága is ismét új csúcsra emelkedett.
A szigorúan bebetonozott szerződéses keretek inkább lassítják a Paks II. projekt előrehaladását, miközben a magyar megrendelő és az orosz fővállalkozó számára biztosított tágabb mozgástér segíthetne azt gyorsítani, és megvan a felhatalmazásunk módosítási javaslatokat tenni, így „ha minden területen egy kis változást el tudunk érni, akkor ezek nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak és exponenciálisan tudjuk egyszerűsíteni, gyorsítani a folyamatainkat” - jelezte a Paks II. Zrt. márciusi, elsősorban a munkavállalóknak és a szakmai partnereknek szóló, minap publikált társasági magazinjában Jákli Gergely.
Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonon tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi tárcavezetővel. A felek szerint nem veszélyezteti semmi a magyar-orosz energetikai együttműködést, pedig az elmúlt időszakban több ezzel ellentétes hír jelent meg.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Különleges hétvégén van túl a magyar villamosenergia-rendszer, miután március 18-án szombaton ismét megdőlt a napenergia-termelési csúcs. Ami talán ennél is érdekesebb, hogy nagyrészt a naperőműveknek és Paksnak köszönhetően a karbonmentes források termelése már több órán át meghaladta az ország áramigényét, valamint egy jókora új napi áramexport-rekord is született.
Névleges teljesítménye kevesebb, mint felére csökkent hétfőn a Paksi Atomerőmű termelése, miután a 2. blokk közel egy hónapja tartó főjavítása miatt alacsonyabb termelést egy műszaki hiba és a villamosenergia-rendszer szabályozását szolgáló leterhelés tovább csökkentette. Utóbbi intézkedés hatálya délután véget ért, majd a meghibásodás miatt kiesett blokkot is elkezdték visszaterhelni a szakemberek, de az atomerőmű így is csak nem sokkal több mint fél gőzzel termelt kedd reggel.
Amint az év elején kiderült: az eddigi 2030-as céldátumot újabb 2 évvel kitolva a kormány már 2032-re számol az új paksi blokkok üzembe állásával; ez pedig azt jelenti, hogy az eredeti elképzelésekhez képest már 8-9 éves csúszásban van a projekt, a 2009-es parlamenti döntéstől számítva pedig 23 évbe telhet az új atomerőmű felépítése. A nemzetközi tapasztalatok szerint átlagosan 8-15 év kell ahhoz, hogy "nulláról" indulva üzembe lehessen helyezni egy új atomerőművet, vagyis a paksi bővítés körülbelül 1 évtizeddel ígérkezik hosszabbnak a nemzetközi átlagnál. A csúszás nem csak a kibocsátáscsökkentési célok teljesülésére hat negatívan, de növelheti a finanszírozási költségeket, így az áramtermelés árát is.
A felnőtt magyar lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy ma Magyarországon atomerőmű működik, 62 százaléka pedig támogatja, hogy új atomerőmű blokkok épüljenek Pakson. Ráadásul mindkét álláspont erősödött az ukrajnai háború és a nyomában járó energiaválság hatására – ez derül ki a Társadalomkutató Kft. 2020 és 2023 elején készített kutatásaiból.
„A szomszédunkban Romániában amerikai technológiával fog megépülni, Európában elsőként, egy kis moduláris reaktor, úgyhogy ez egy olyan kérdés, amivel nekünk is nagyon komolyan kell foglalkozni és foglalkozunk is. Én ezt a belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom” – ezt a fontos kijelentést tette Lantos Csaba a XX. Század Intézet keddi videóinterjújában.
A kormány ragaszkodik a klímacélokhoz, de ezzel együtt minden lehetőséget meg kell ragadni az energiabiztonság érdekében - mondta az energiaügyi miniszter a XXI. Század Intézet Mozgásban című, kedden közzétett podcastjában. Lantos Csaba többek között jelezte, hogy egy szivattyús tározó erőműben is gondolkodik a kormány azért, hogy a bizonyos időkben megtermelt többlet áramot jól tudja hasznosítani, illetve az ún. kis moduláris erőművek kérdését is komolyan megfontolja a jövőben, akárcsak azt, hogy a meglévő szélerőmű kapacitást a háromszorosára növeli, illetve a nagynyomású gőzt hasznosítását is vizsgálják.
Ismét rekordot döntött a magyarországi ipari méretű naperőművek termelése: február 21-én kedden dél körül 2030,5 MW volt az 50 kW feletti napelemparkok termelése, ami már magasabb, mint a Paksi Atomerőmű 2026,6 MW-os teljes beépített kapacitása, illetve elektromos összteljesítménye.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
